Kártérítés, sérelemdíj

A KÁRTÉRÍTÉSRŐL ÁLTALÁBAN

KÁRTÉRÍTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK

BALESETI KÁROK

BŰNCSELEKMÉNNYEL OKOZOTT KÁROK

ORVOSI MŰHIBA

HATÓSÁGI, BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS MIATTI KÁRTÉRÍTÉS

BÜNTETŐELJÁRÁSSAL, FOGVATARTÁSSAL KAPCSOLATOS KÁROK

Ügyvédi képviselet kártérítés, kártalanítás, sérelemdíj iránti perekben, illetve peren kívül.

 

A KÁRTÉRÍTÉSRŐL ÁLTALÁBAN

A kártérítés lényege, hogy a károsult olyan helyzetbe kerüljön, mintha a kár be sem következett volna. Ez bizonyos helyzetekben egyszerűbben megoldható, de vannak olyan károk, mint a maradandó sérülések, vagy egy téves letartóztatás miatt ártatlanul őrizetben töltött idő, melyeket nem lehet visszafordítani, és a korábbi állapotot visszahozni. Ezekben az esetekben is jár azonban a törvény által mindenkinek a jog, hogy a sérelem súlyával arányos, pénzben kifejezett térítést kapjon, mégpedig legalább olyan összegben, ami alkalmas arra, hogy az okozott hátrányt ellensúlyozza.

Az ide vezető eljárásokban azonban nem egyszerű eligazodni. A károkozók – legyenek azok szerződő felek, munkáltatók, magánszemélyek, bűncselekmények elkövetői, balesetek okozói, vagy akár állami szervek – hajlamosak elhallgatni a kártérítés lehetőségét, a károsultaktól érkező megkeresésekre pedig gyakran nem, vagy teljes mértékben elutasítóan reagálnak. Mivel az eljárások megindítása szinte mindig határidőkhöz és előírt formákhoz van kötve, ez a károkozói hozzáállás gyakran eredményre vezet, a követelés a határidők elteltével elévül, vagy a károsult szakszerűtlen lépéseivel elvágja magát a sokszor csak egyszeri próbálkozást engedő eljárásokban.

Ezekben az intézkedésekben tud segítséget nyújtani Önnek irodánk, melynek kiemelt szakterülete ügyfeleink érdekeinek különböző kártérítési eljárásokban történő képviselete. Tevékenységünket több éves szakmai tapasztalattal végezzük, mely során megszerzett gyakorlatot valamennyi kártérítési és kártalanítási eljárás területén alkalmazni tudjuk. Együttműködésünk során felmérjük az Önt ért kárt, tájékoztatást adunk arról, hogy a sérelem milyen módon, mennyi idő alatt, milyen költséggel orvosolható. Felmérjük, érdemes-e pert indítania, várhatóan behajtható lesz a a megítélt összeg, hiszen e nélkül Ön csak az idejét és pénzét vesztegeti, és amennyiben igen, úgy képviseljük érdekeit hatóságok, bíróságok előtt.

Kiváltó októl és a keletkezés körülményeitől függetlenül a keletkezett károkat két nagy csoportba lehet sorolni:

  1. A vagyoni károk. Ezek a károk pénzben egyszerűen kifejezhetőek, többnyire vagyonban, tárgyakban bekövetkezett károsodások (pl balesetben összetört gépjármű értéke) vagy egyéb pénzben könnyedén kifejezhető tételek (pl: jogellenes fogvatartás miatt kieső munkabér). Az ilyen káreseteknél összegyűjtjük a bizonyításhoz szükséges adatokat, iratokat, szükség esetén intézkedünk szakértő bevonása iránt, hogy a követelés konkrét formában is megfogalmazódjon.
  2. A sérelemdíj /nem vagyoni károk. A pénzben meghatározható károk mellett magyar jogrendszerben a kártípusok egy részénél nem határozható meg egyértelműen a megtérítendő kár összege (pl: mennyi egy balesetben eltört kar értéke, vagy mennyi kártérítés jár egy évekig feleslegesen húzódó per esetén). Ezekben, mivel nincs konkrét díjszabás, egyetlen jogszabályban sem az ilyen esetekre, ezért a bíróság az eset összes körülményének figyelembevételével, saját belátása szerinti összegben dönt a kártérítési összeg kérdésében. Az ilyen esetekben megbízóink képviseletében összegyűjtjük a kialakult ítélkezési gyakorlat döntéseit, mely a bíróságot is köti, illetve rendszerezzük azokat a bizonyítékokat, melyek alapján a hatóságok a kár tényleges mértékét át tudják látni. Mindezt olyan formában, hogy azok bírósági eljárásban is megfelelően felhasználhatóak legyenek.

E mellett a kártérítési eljárás részét képezi magának az igénynek a benyújtásával kapcsolatos költségek érvényesítése (kifizetett ügyvédi díjak, szakértői költségek, bírósági illeték), hiszen a teljes kártérítésbe  beletartozik az, hogy az egyéb lehetőség hiányában, kényszerűségből pert indító fél által előlegezett költségeit is megtérítsék. (vissza)

 

KÁRTÉRÍTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK

A költségek közül valamennyiről elmondható, hogy ha a pert indító félnek is kell esetleg őket előlegezni, pernyertessége esetén a másik féllel ezeket a költségeket megtéríttetik.

1./ Az eljárással kapcsolatban felmerülő költségek közül a bírósági illeték képezi a leglényegesebbet. Az illetéket a pertárgy érték (követelt összeg) alapján határozzák meg. Az elsőfokú eljárási illeték az, ami mindenképpen felmerül, másodfokú eljárásra és felülvizsgálatra nem feltétlenül kerül sor.

Elsőfokú eljárás bírósági illeték: a pertárgy értékének 6%-a,

Másodfokú eljárás bírósági illeték: a pertárgy értékének 8%-a,

Felülvizsgálat bírósági illetéke: a pertárgy értékének 10%-a

Anyagi helyzet és ügytípus függvényében az illeték viselése vagy előlegezése alól mentesülhet. Ennek felmérése és intézése szolgáltatásunk részét képezi.

2./ Szakértői vélemények beszerzésének költsége:

Szakértői véleményre kizárólag akkor van szükség, ha valamely kérdés pusztán jogi ismeretek alapján nem dönthető el. A gyakorlatban ez többnyire orvos szakértők, műszaki szakértők bevonását jelenti, akik például egy baleset esetén a keletkezett sérülés gyógyulási idejére, maradandóságára, vagy a balesetben részes gépjármű féktávolságára tudnak adatot szolgáltatni.

Peren kívüli eljárás esetén ennek költségét a megbízó előlegezi, perben erről a bíróság dönt, az esetek többségében annak kell előlegezni, aki az adott bizonyítást kéri, és akinek az elvégzése az érdekében áll.

A díjakra kérhető árajánlat, de jellemzően, ha szükségesek, akkor 50.000-150.000 Ft-os költséget jelentenek.

Az esetek egy részében és az ügyfél anyagi helyzete függvényében a bíróság erre is adhat mentességet.

3./ Az ügyvédi munkadíj minden esetben megállapodás tárgya.

Ön a megbízáskor csak az eljárás megindításához esetleg szükséges költségeket előlegezi, és a tényleges ügyvédi díjat kitevő, százalékos sikerdíjat a megnyert összegből rendezi utólag, annak átvételekor.

Ez garantálja, hogy a csak a tényleges eredményért kelljen fizetnie az ügyfélnek, és irodánk érdekelt legyen az eredmény elérésében. (vissza)

 

BALESETI KÁROK

Akit közlekedési baleset ér, igényt tarthat az ezzel kapcsolatban felmerült kára megtérítésére. Amennyiben a baleset okozásában maga is vétkes, úgy ez a térítés részleges lehet.

A megtérítendő kárba beletartozik a vagyonban beállt csökkenés (sérült gépjármű javítási költsége, ruházat pótlása), a kieső munkabérek, a kórházi ellátás költségei és ha ápolásra szorul, annak a költségei egyaránt. A személyi sérüléssel is járó balesetek esetén jelentős tételt tesz ki a sérülések kompenzációjára szolgáló összeg. Ezek rendezése megállapodás vagy bírói mérlegelés útján történik, de a vagyoni károk bizonyítása tételesen valósul meg, darabról darabra, így a keletkező kiadások számláit, bizonylatait célszerű megtartani, hogy fel lehessen őket használni.

Amennyiben az okozó gépjárművet használt, úgy a helytállásra a biztosítója köteles, gyalogos, kerékpáros károkozónál személy szerint a baleset okozója felel.

Mivel a személyi sérüléssel járó közlekedési baleset okozása egyes esetekben  bűncselekménynek minősül, a kártérítést ilyenkor megelőzi egy büntető eljárás is, ahol az okozó felelőssége megállapításra kerül. Ennek megtörténtével lekerül a károsult válláról annak bizonyítási kötelezettsége, hogy a másik fél a felelős a történtekért.

Nem ritka ilyenkor a közvetítői eljárás igénybevétele sem, mely során az elkövető mentesülhet a felelősségre vonás alól, ha a károsultnak megfelelő jóvátételt nyújt, azonban érdemes arra odafigyelni, hogy az így kapott jóvátételt a biztosítók igyekeznek beszámítani az általuk fizetendő kártérítésbe.

Irodánk a baleseti károk esetén mind a kapcsolódó büntető eljárásban ellátja a károsult, mint sértett képviseletét, mind az esetleges közvetítői eljárásban részt vesz a kárrendezésben az ügyfél képviseletében, illetve képviseljük a kár megtérítése érdekében indított perben is. (vissza)

 

BŰNCSELEKMÉNNYEL OKOZOTT KÁROK

Mivel minden bűncselekmény jogellenes, ezért minden bűncselekmény áldozata jogosult kártérítésre az átélt kellemetlenségért, fájdalomért, kiszolgáltatottságért vagy a vagyonában beállt csökkenésért, a bűncselekmény jellege függvényében.

A kifejezetten vagyon elleni bűncselekményeknél a kár kérdése viszonylag egyszerű, hiszen egy lopásnál az eltulajdonított összeg, egy rongálásnál az okozott kár képezi az igény alapját, kamatokkal, melyek a bűncselekmény megvalósulásától járnak, és költségekkel. Ezeket szerencsés esetben külön per nélkül, magában a lefolytatásra kerülő büntetőeljárásban (ami elsősorban az elkövető felelősségre vonásáról szól) is meg lehet téríttetni az okozóval, és nem kell külön kártérítési pert indítani, ha ez az igény megfelelően és idejében bejelentésre kerül.

A másik nagy csoport a bűncselekménnyel okozott egyéb károk kategóriája. A bántalmazás, fizikai és lelki sérülések szintén megtérítendőek. Azonban mivel ezek összegének megállapítása összetettebb kérdés, mint például egy lopási kár értéke, ezért ezeket az igényeket mindig külön peres eljárásban kell kérni, melyet a büntető ügy lezárása után célszerű megindítani, hogy a felelősség kérdését ne kelljen külön bizonyítani, hanem erre a büntetőügy ítélete rendelkezésre álljon. E miatt ezek az igények hosszabb idő alatt térülhetnek meg.

Mivel az eljárások ezekben az esetekben egy megelőző nyomozás és büntetőeljárás miatt elhúzódnak, és az elkövetők ez alatt, amennyiben rendelkeztek vagyonnal, leíratják nevükről azt, meghiúsítva ezzel a későbbi sértetti kártérítést, ezért amennyiben lehetséges célszerű kérni az eljáró hatóságoktól az elkövető vagyonának zár alá vételét, mely egy időben benyújtott szabályos kérelem esetén a csak később érvényesíthető igények biztosítéka lehet.

Egyes bűncselekményeknél, ügyészi jóváhagyás mellett lehetőség van közvetítői eljárás igénybevétele, mely során az elkövető mentesülhet a felelősségre vonás alól, ha a károsultnak megfelelő jóvátételt nyújt.

Irodánk a bűncselekménnyel okozott károk esetén mind a kapcsolódó büntető eljárásban ellátja a károsult, mint sértett képviseletét, mind az esetleges közvetítői eljárásban részt vesz a kárrendezésben az ügyfél képviseletében, illetve képviseljük a kár megtérítése érdekében indított perben is. (vissza)

 

ORVOSI MŰHIBA 

Aki egészségügyi ellátást kap, akár kórházban, akár körzeti orvosnál, jogosult a szakmailag megfelelő ellátásra. Jogosult a kezelésekről, azok kockázatairól, mellékhatásairól, az elmaradásuk következményeiről és várható hosszú távú eredményükről teljes körű, előzetes tájékoztatást kapni olyan formában, hogy azt megértse, és az alapján döntést tudjon hozni abban a kérdésben, hogy a kezelésnek aláveti-e  magát.

A kezelésekhez e mellett előzetesen hozzá kell járulnia, akarata ellenére vagy az általa el nem fogadott módon való ellátásra senki nem kötelezhető, hacsak állapota nem veszélyeztet másokat, vagy nincs döntésképtelen helyzetben.

A kezelés megválasztása során az orvosnak a beteg érdekeit kell szem előtt tartania és a páciens számára legkedvezőbb megoldásokat kell javasolnia, az ellátást pedig az érintettnek a szükséges időben meg kell kapnia a megfelelő színvonaton, más intézménybe továbbküldeni csak törvényben meghatározott feltételek esetén, állapota veszélyeztetése nélkül lehetséges ellátás nélkül.

Ezek a feltételek nem mindig teljesülnek. A betegek az esetek egy részében nem megfelelően kerülnek ellátásra, a kezeléseknek egyébként elkerülhető szövődményei lesznek, vagy a pácienst félrekezelik figyelmetlenségből, vagy felkészületlenségből. Előfordul, hogy elmarad a tájékoztatás, vagy az mindössze egy kockázatokról szóló sablon aláíratásával valósul meg, konkrét magyarázatok nélkül, így a kezelés eredményeképpen olyan mellékhatás jelentkezik, melynek előzetes bemutatása esetén a beteg a beavatkozást nem vállalta volna, vagy nem azt a fajta ellátást választotta volna.

Ezek az eljárások ütköznek az egészségügyi jogszabályokkal. A dokumentáció, írásbeli beleegyezés sem mentesíti szükségszerűen a kórházakat, egészségügyi szolgáltatókat a keletkezett problémák alól, a tájékoztatás, beleegyezés hiánya pedig még eredményes ellátás esetén is jogsértést valósít meg.

Az ellátó orvos szakmai felelőssége közigazgatási eljárásban, panasz útján is kivizsgáltatható, de egyes esetekben súlyos gondatlanság, hanyagság és szakmai szabálysértés alapján akár a bűncselekmény megállapíthatósága is felmerül.

Ezekben az eljárásokban történő képviselet és a megindításukhoz szükséges kórházi iratok beszerzése mellett megbízóink képviseletét ellátjuk a felelősség megállapíthatóság miatt induló kártérítési perekben és peren kívüli egyezség során, a kártérítés ugyanis az ellátó orvos etikai vagy büntetőjogi felelősségre vonása esetén is külön eljárás tárgyát képezi, melyet az ellátó egészségügyi szolgáltatóval, leggyakrabban kórházzal szemben kell lefolytatni, akik saját, felkészült jogi osztállyal és orvos szakértői háttérrel rendelkeznek.(vissza)

 

HATÓSÁGI, BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS MIATTI KÁRTÉRÍTÉS 

Előfordulhat olyan helyzet is, hogy valakinek állami szervek, hatóságok, rendőrség, bíróság, közigazgatási szervek okoznak kárt.

Ennek egyik lehetséges esete az, amikor az eljáró szervek törvényes kötelezettségeiknek tesznek eleget, és ennek során mások fontosabb érdekeinek, életének, egészségének, testi épségének, vagyonának, jogainak védelme érdekében korlátozzák egyes személyek jogait, vagy okoznak kárt vagyontárgyaiban. Klasszikus példája ennek a járványügyi intézkedések mellett például az az eset, amikor a tűzoltóság, rendőrség a segítségre szoruló életének megmentése érdekében hozzá a szomszéd lakáson keresztül jut be, és a bejutás során idő hiányában a leghatékonyabb megoldást választva betöri az ajtó, vagy egyéb anyagi kárt okoz.

Ezekben az esetekben a hatóság nem jogellenesen jár el, így nem is kártérítésre, hanem kártalanításra köteles, de lényegét tekintve ugyanúgy rendezni kell az okozott hátrányokat.

A hatósági károkozás másik formája a kötelezettségek megszegésével okozott kár.

Amennyiben egy hatóságot jogszabály kötelez valamely feladat ellátására, de ennek a kötelességének nem tesz eleget, az ebből adódó problémákért felel.

Ugyanígy megállapítható a felelőssége akkor is, ha a feladatainak ellátására határidő szab a jog, de ezt figyelmen kívül hagyja és eljárásai elhúzódnak.

 Magyarországon a perek legritkább esetben érnek véget egy éven belül, de nem ritka a két vagy akár több évig is tartó eljárás. A Strasbourg-i székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában az olyan büntető vagy polgári peres eljárások, amelyek négy évig vagy annál tovább tartanak, már megalapozzák a kártérítési igényt, de itt is kikötés, hogy az eljárás lezárásától számított fél éven belül meg kell indítani a kártérítési pert. (vissza)

 

BÜNTETŐELJÁRÁSSAL, FOGVATARTÁSSAL KAPCSOLATOS KÁROK

Ha valakit ártatlanul vesznek őrizetbe, házi őrizetbe, helyeznek előzetes letartóztatásba vagy lakhelyelhagyási tilalom alá, gyakran hónapok telnek el, mire a gyanú alaptalansága tisztázódik. Ezekben az esetekben az érintett jogosan tart igény kompenzációra az elvesztegetett időért, és jóhírneve megsértéséért.

A hatóságoknak az ilyen eljárások lezárásával kötelessége lenne erről tájékoztatni az érintettet, de ez sok esetben elmarad, a szabadlábra kerülő fél örül, hogy maga mögött hagyhatta a kellemetlenségeket és évekkel később jut csak eszébe, hogy neki esetleg ezért járhat valami térítés, de addigra el is veszti a kártérítésre/kártalanításra vonatkozó jogát, mert ezek egy része ilyen esetekben csak az eljárás lezárásától fél éven belül érvényesíthető.

Van, amikor az alapos indokkal rendelkező fogvatartás is lehet jogsértő. Attól, hogy valaki bűncselekményt követ el, még vele szemben is kötelesek betartani a törvényt az eljáró hatóságok. Az ilyen esetekben inkább a nemzetközi fórumok hoznak a károsultra kedvezőbb, az államra hátrányosabb döntéseket, azonban ezeknek a fórumoknak az igénybevételére csak akkor nyílik mód, ha itthon minden panasz- és jogorvoslati lehetőség kimerítése megtörtént.

Leggyakoribb ilyen ok a túlzsúfolt börtönökben letöltött szabadságvesztés, mely sértheti az emberi bánásmódra vállalt hazai és nemzetközi kötelezettségeket. A Strasbourg-i székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában az olyan zárkák, ahol a személyenkénti 4 m2 alapterület nincs biztosítva, nem felelnek meg az elfogadható kritériumoknak. Magyarországon a börtönök túlzsúfoltsága miatt egyes intézményekben letöltött szabadságvesztés szinte automatikusan megalapozza a kártérítési igényeket. Érdemes tudni, hogy ezek a követelések is csak a szabadulástól számított fél éven belül érvényesíthetőek.

Az indokolatlanul sokáig húzódó kényszerintézkedések (pl: házi őrizet, előzetes letartóztatás lakhelyelhagyási tilalom) szintén kártérítési alapot képezhetnek. Ezeknek az intézkedéseknek az a célja, hogy biztosítsák a nyomozás feltételeit, ehhez képes sokszor sablon határozatokkal történik a meghosszabbításuk úgy, hogy közben érdemi nyomozás nem folyik, vagy azon túl is fenntartják őket, nem adva meg a lehetőséget a szabadlábon történő védekezésre. Aki ilyen helyzetbe kerül, akkor is jogosult kártérítésre, ha egyébként a büntető eljárásban megállapítják a felelősségét, itt ugyanis ennek nem a téves eljárás az alapja, hanem a kényszerintézkedés indokolatlan alkalmazása. Mindennek természetesen feltétele, hogy a gyanúsított maga ne szolgáltasson okot a kényszerintézkedés elhúzódó fenntartására például szökéssel vagy bizonyítékok megsemmisítésére tett kísérlettel.

Szintén független a bűnösség kérdésétől az, hogy a gyanúsítottakat nem bántalmazhatják az eljárás alatt. Amennyiben ilyen történik, és ennek ténye bizonyítható (pl: büntetés végrehajtási orvos vagy kórházi zárójelentés útján) akkor a fogvatartást foganatosító büntetés végrehajtási intézet, rendőrség felelős lesz az okozott sérülésekért, abban az esetben is, ha a sérüléseket ténylegesen okozó személy kiléte nem kerül tisztázásra. A fogvatartással ugyanis ezekre a szervekre hárul annak felelőssége, hogy a személyi szabadságában korlátozott személy biztonságát garantálják, úgy saját dolgozóikkal, mint a rabtársakkal szemben, így amennyiben ezt a kötelességüket bizonyíthatóan elmulasztják (és itt a bizonyíthatóság alatt nem az okozó személy kilétét, hanem a bántalmazás fogvatartás ideje alatti bekövetkeztét értjük) úgy felelősségük megáll. (vissza)

 

bíróságok:http://birosag.hu/

kártérítés