STRASBOURG, Kártérítés

A Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az Emberi Jogok Európai Egyezményének (az Európa Tanács 1950. november 4-én, Rómában kelt egyezménye, hivatalosan kihirdetett magyar elnevezése: "Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény") betartására, felügyeletére létrehozott bíróság. 

Magyarországról is egyre gyakrabban fordulnak ide jogorvoslatért. A leggyakoribb ügyek  az indokolatlanul sokáig húzódó peres vagy büntető eljárások miatt induló kártérítések.

Az eljárásról a következőket érdemes tudni:

  • A Bíróságnak nincs lehetősége a hazai döntések megváltoztatására, mindössze ahhoz van joga, hogy az eljárás során elkövetett jogsértések tényét megállapítsa. Ha ezek fennállnak, akkor miattuk vagyoni, illetve pénzben megfizetendő nem vagyoni kártérítést ítélhet meg az ügyfél számára.
  • A Bírósághoz fordulni akkor lehet, ha a jogsértés bekövetkezésétől 6 hónap még nem telt el. Az ilyen határidőn túli beadványokat a Bíróság elutasítja, a beadványnak a 6. hónap végéig be kell érkeznie. Ez a határidő a sérelmes helyzet megszűnésétől számítandó ( elhúzódó eljárás befejezése).
  • A Bírósághoz fordulni csak akkor lehetséges, ha a kérelmező a hazai jogorvoslati lehetőségeit kimerítette. Ez nem minden esetben jelenti azt, hogy külön pert is le kell itthon folytatni, de ha fellebbezési, vagy panasz benyújtási lehetőség van egy döntéssel szemben, azt meg kell tenni.
  • A Bíróság eljárása illetékmentes, többnyire írásban zajlik, hivatalos nyelve a francia és az angol.
  • Az eljárás hossza egyes kialakult gyakorlattal rendelkező ügyek esetében rövidebb, de így is 1-2 év, összetettebb vagy új területnek számító ügyekben 2-3 év is lehet.

 

AZ ÉSSZERŰ IDŐN TÚL NYÚLÓ ELJÁRÁSOK

Az Egyezmény 6. cikke alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően.

Az ésszerű idő minden esetben bírói mérlegelés kérdése, és így esetenként változó. Amit figyelembe vesznek a mérlegelés során:

  • az ügy objektív bonyolultsága, komplexitása, esetleges olyan összetevői, amelyeknek az eljárás időtartamára számottevő befolyása lehet,
  • a felek magatartása az eljárás során abban a tekintetben, hogy esetleges felróható magatartásukkal nem járultak-e hozzá maguk is az eljárás elhúzódásához,
  • végül az érintett állami közhatalmi szerveinek saját magatartása abban a vonatkozásban, hogy mennyiben felelősek az eljárás elhúzódásáért.

 Kiemelt súlyúnak tekinti a Bíróság a házassági, családjogi, munkajogi és kártérítési perek elhúzódását, de összességében mind a polgári peres, mind a büntető eljárások képezhetik kereset alapját.

A megítélt összeg mértéke függ az elhúzódás időtartalmától, de a fent nevesített ügyekben a 4-5 év egyéb ügyekben az ezt meghaladó időtartam már kártérítés alapjául szolgálhat, ha az ügyfél maga nem járult hozzá a per elhúzódásához.

Az itt megjelölt határidők túllépése esetén a hazai per tényleges befejezésének bevárása nélkül is megindítható az eljárás, mivel a jogsértő helyzet ezzel már megvalósult.

Az eljárás megindításához való jog független attól, hogy a panaszos a perben alperes vagy felperes volt, és hogy pert nyert vagy vesztett-e, továbbá attól is, hogy a büntető eljárásban a felelősségét megállapították-e.

 

Az egyezmény szövege:

link: http://www.echr.coe.int/Documents/Convention_HUN.pdf

Strasbourg kártérítés